Könyveim


Több műfajú alkotó kötetét tartjuk a kezünkban: Fabó Kinga neve költőként ismertebb, de mostani tanulmánygyűjteménye meggyőz bennünket arról, hogy a teória és az esszé területein is otthonosan mozog. A módszertani eltéréseket, a megközelítésbeli differenciáltságot mindig a vizsgálandó tárgynak veti alá. Adott esetben pedig a különböző tanulmányokban kirajzolódó elemzési metódusait eredeti módon elegyíti. Teheti, mert írásai mögött szuverén személyiség rejlik, aki Krúdy prózájára éppoly érzékeny, mit mai irodalmunk stiláris újdonságaira vagy éppen Sylvia Plath különös egyéniségére, alkotói világára. Nemcsak módszertanában van tehát „a határon”, hanem abban az értelemben is, hogy szubjektivizmus nélkül tud nagyon személyes lenni (Esszé a versről és Marilyn Monroe-ról), de teoretikus írásai sem filoszi szárazságúak.
Magvető, Budapest, 1987 170 oldal · ISBN: 9631412423

"A hangoknak nem volt folytatása./ Egy kinnfelejtett mozdulat csak/A boldogság mint mozdulatlan táncos.
" Három mondat a költőnő egyik verséből. Az évek homokpoggyászából a szerző csak az átszitálhatatlan aranyszemcséket tartotta meg. Fabó Kinga befelé forduló alkat. A világból számára az az érdekes, amit belülről lát, tapint, érez. A folytonos kísérlet - a vers - az egyetlen életlehetőség számára, nélküle és kívüle nem létezik. "Szolgálja a hiányt. / Szállítja a fölösleget." Ez a mai modern költészet egyik legrokonszenvesebben megfogalmazott s éppen ezért legnagyszerűbb mondata. Költői hitvallásnak sem akármi. Mindig a feszességre, sőt a kiélezettségre tör, meggyőzően. Fegyelmezett lírája semmilyen sallangot nem tűr, a sok, nagy hatóerejű kép közül sikerül mindig a legodaillőbbet kiválasztania.
- Kozmosz Könyvek - 1988 - ISBN: 9632118014
 
Fabó Kinga szerepverseinek lírai hősei szinte kivétel nélkül nők: megcsalt feleségek, partnerétől a férfit elcsábítani szándékozók, feministák, kispolgárok, szépasszonyok, nárcisztikus magányosak, művészlelkek, lila kékharisnyák, öregedő kétségbeesettek, nagy terveket szövögetők stb. Az ő belső monológjaik olvashatók a kötetben, az ő töprengéseik, tervezgetéseik, önvallomásaik, kesergéseik, fájdalmas vagy örömteli megnyilatkozásaik (Baleset, Absztraktumok, Poison, A barátnő, Kis drágáim, Hétköznapok, Nyelvlecke kétfelől, Évforduló, Folytatásos szépasszony stb.).
A kötet bravúrja, hogy számos női hősét a költő maximális azonosulással, igazi empátiával, mély emberismerettel, ugyanakkor kritikai távolságtartással, szinte bántó élességgel, kegyetlenül tudja jellemezni, versbe emelni. Formai bravúrok, kidolgozott versbeszéd, poétikai hatások helyett pontos alakrajzokkal, dramaturgiai, szcenikai vágásokkal, epikai érdekességű pszichológiával szolgál. Költői eszköztelensége azonban csak látszólagos. Versbeszéde ugyanis nem az övé, hanem nőfiguráié, azok pedig pontosan úgy beszélnek, ahogy alakrajzukhoz illő. A legfőbb versmondattani sajátosság így a banalitás. Közhelyekből, közgondolatokból, untig ismert kézikönyvek tanácsaiból, információiból épülnek föl ezek a nőalakok, úgy beszélnek, úgy gondolkodnak, úgy fejezik ki magukat, úgy elemzik tetteiket, vágyaikat, bánataikat, örömeiket, ahogy azt egymástól, rossz könyvekből, irodalom alatti olvasmányaikból tanulták (A fül, Divatok, divatok; mindegy, Őszinte női rosszindulattal, Női monológok divatja sok stb.). - Tanulságos kötet, minden verskedvelő olvasónak.
                                                                     Széphalom Könyvműhely, 1992. ISBN : 963-7488-76-6
  Úgy képzelem, hogy egy verseskötetnek ugyanúgy szereplői vannak, mint ahogy egy regénynek. Szereplők, akiket kitaláltam, elképzeltem. Akiket megszólaltatok. Kötettervemet újraolvasva kíváncsi lettem, mi történt szereplőimmel a versek megírása óta, milyeneknek látom őket most. Ebben a kötetben Mme Sztavrogin a központi figura. Mme Sztavrogin biztos kezű, kemény asszony. Sebész. Assián megszűrt lénye derűs. Emlékszem telt, mély hangjára. Mme Sztavrogin a hangra, a hangzásra különösen érzékeny. Talán ezzel függ össze az a képessége, hogy minden hangra emlékszik, amit valaha is hallott. Énjét soha nem érezteti. Kilép a helyzetből, és a helyzet megy utána. Assiának csak egy énje van, és mindig azt használja. Monroe-nak nem lehet megjegyezni az arcát. Miss Havisham finom, törékeny, nagyon szép arcú hölgy. A fénykép kötetem borítóján azt illusztrálja, milyen lehetett régen. Azt hiszem Mme Sztavrogin és Miss Havisham jól megértenék egymást. Szerettem volna egy képet Mme Sztavroginról is, de nem találtam olyat, ami megfelelt volna annak, ahogy őt elképzeltem. A hangját viszont rögzítettem a versekben.


Seneca Kiadó, Bp., 1996, ISBN-szám: 963-8038-31-4


Fanyar tónusú versekkel (Anesztézia, 1988) és szellemes esszékkel (A határon, 1987) hívta föl magára a figyelmet Fabó Kinga. Verseinek éltető eleme egy sajátos, fintorgó női irónia, mely - mi tagadás nagyon vonzóvá és nőiessé teszi. Jelenlegi kötete, az Ellenfülbevaló is már címében hordozza azt a titkot és tónust, ami a verseknek is sajátja. Fabó Kingát olvasva néha egyenesen az az érzésük, hogy azért olyan kihívó, mert bosszantja saját sebezhetősége, és azért csúfolódik, mert utálja a nők eredendő érzelmességét, mely alól az okosabbak sem jelentenek kivételt. "A gyengeség kolosszus alakban jött értem" -írja egyik versében. Kötetének olvasói azok lesznek, akik fogékonyak az intellektuális humorra, az öniróniára.


Magvető Könyvkiadó, Bp., 1994, ISBN-szám: 963-14-2000-0



Értékváltozások a 19. század második felében: Kísérlet a kor társadalmi értéktudatának
rekonstruálására erkölcs és illemkódexek alapján.

Művelődéskutató Intézet, 1980. ISBN: 9635210167 9789635210169. OCLC Number: 12809772.



Fabó Kinga hatodik kötete koherens egész. Olvasható összefüggő történetként. S olvasható a fele-feleként eldönthető létmód megfogalmazásaként is, mivel a kettő között lévő átváltozások, hangsúlyeltolódások épp oly érvényesek egy emberen belül, mint két ember kapcsolatában. A benne szereplő szerepverseket a játékosság, a humor, az önirónia jellemzik.

Fekete Sas Kiadó, 2002. ISBN: 9639352187











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése